A szemed előtt minden homályos, a fejed szédül. Ahogy magadhoz térsz, a hideg fém falak és a zümmögő gépek hangja fogadnak. Lassan, zavartan próbálsz felülni, de a kezedre és lábadra erős kötél feszül. Az agyad zakatol, próbálsz emlékezni, de semmi. Hogy kerülhettél ide? Aztán eszedbe jut: az idegenek. Azok a szörnyű, sötét alakok, akik elraboltak, és most itt vagy, egy idegen űrhajó szívében, egy szobában, ami inkább egy laboratórium, mint egy menedék.

Ahogy végignézel a helyiségben, hirtelen meghallod a léptek zaját. Az űrlények, akik eddig figyeltek, most elhagyták a szobát. Egy apró szikra remény gyúl benned: most van esélyed. Addig próbálkozol a szabadulással, hogy végül sikerrel jársz. Végül felállsz, remegő lábal teszed meg az első lépéseket és a látásod is kezd kitisztulni.

Ajtók előtt állsz. Három ajtó, három lehetőség. De tudd, hogy csak egy vezet ki. Az életed múlik ezen a döntésen. Az idő sürget, és ha rosszul választasz, örökre itt maradsz – egy idegen világ fogságában. Az ajtók kinyílnak, de vajon melyik vezet a szabadsághoz, és melyik lesz a végzeted?

Az ismeretlenben nem bízhatsz, de egy dolog biztos: ha nem lépsz, örökre el fogsz tűnni a semmiben.